Érsekkétydel000sturro
| Érsekkéty (Keť) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1295 |
| Polgármester | Mgr. Farkas Attila |
| Irányítószám | 935 64 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 594 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Terület | 19,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Érsekkéty
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 47° 57′ 52″, k. h. 18° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 52″, k. h. 18° 34′ 08″ | |
| Érsekkéty weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Érsekkéty (1899-ig Kéty, szlovákul Keť, korábban Kvetná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Tartalomjegyzék
- 1 Fekvése
- 2 Története
- 3 Népessége
- 4 Nevezetességei
- 5 További információk
- 6 Források
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 42 km-re délre, a Kétyi patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1295-ben említik először. Nevének előtagját arról kapta, hogy egykor az esztergomi érsek birtoka volt. 1308-ban „Gyefy”,[2] 1571-ben „Keeth” alakban szerepel. A 14. században a Divéky és Szőllősy család, a 15. századtól az esztergomi érsekség birtokolta, mely helyi nemeseknek adta bérbe. A falu a török támadásokban elpusztult. 1571-ben 20 jobbágytelke volt. 1699-ben 58-an lakták. 1715-ben 25 háztartása létezett. 1720-ban két malmot is említenek a községben. 1787-ben 98 házában 556 lakos élt. 1828-ban 99 háza és 787 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint „Kéty, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, Bars vmegye szélén, egy posványos ér mellett: 213 kath., 459 ref. lak. Ref. anyatemplom. Domboshatára bővelkedik borral, gyümölcscsel, fával, jó réttel. F. u. a primás. A lakosok birnak 1176 hold másod, 588 h. harmad osztályu szántóföldet, 79 h. rétet, 272 3/8 kapa szőlőt. Ut. p. Kéménd”.[3]
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok 50 helybéli magyar családot Csehországba deportáltak.[4]
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1221, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 703 lakosából 655 magyar és 45 szlovák.
2011-ben 662 lakosából 580 magyar és 69 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1885-ben épült. Bény filiája.
- Református templom.
- Tájház.
- A Pacsirta éneklőcsoportot 1976-ban alapították.
További információk[szerkesztés]
- Községinfó
- Érsekkéty Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Források[szerkesztés]
- Ábel Gábor 1993: Településlexikon. A Hét 1993. február 19.
- Hídlap 1/81. (2003. december 30.)
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ DLDF 86905; Barabás Samu 1903: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára VII/1. Budapest, 453.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=5151418
